Alapszabály

Home / Alapszabály
 

 


 

AZ

ÉTREND MAGYAR KONYHAFŐNÖKÖK EGYESÜLETE

 

ALAPSZABÁLYA

 

A 2017. március 6-án megtartott egyesületi közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetb efoglalt szöveggel

 

 

I.

Általános rendelkezések

 

 

Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező egyesület.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület pártoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési, valamint megyei, fővárosi, önkormányzati jelöltet a választásokon nem állít és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

1. Az Egyesület neve: Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete

 

2. Az egyesület rövidített neve: Étrend Egyesület

 

3. Az Egyesület székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány utca 9-11.

Az egyesület levelezési címe: 6090 Kunszentmiklós, Szász Károly u. 14.

 

4. Az Egyesület jogi személy.

 

5. Az egyesület jelvénye: kör alakú jelvény, arany mezőben kék talapzaton álló fehér séfkalap, a talapzatban három sorban a következő felirattal „ÉTREND – Egyesület – Alapítva 2001”, a séfkalapot nemztei színű trikolor futja körbe háromnegyed körívben, az egész jelvényt kék színű teljes körív fogja keretbe, a kék keret felső háromnegyedében 3-3 aranyszínű csillaggal közrefogva a következő, fehér felirattal: „MAGYAR KONYHAFŐNÖKÖK EGYESÜLETE”

 

 

II.

Az Egyesület célja és tevékenysége

 

 

5. Az Egyesület céljai

 

Az Egyesületet vezető gyakorlati szakemberek, a magyar gasztronómiáért tenni akaró alapítók hozzák létre annak érdekében, hogy e koncentrált szellemi erővel bíró egyesület figyelemmel kísérje és népszerűsítse a korszerű étkezési szokásokat, az egészséges táplálkozást, ápolva a klasszikus magyar konyha hagyományait is.

 

Az Egyesület célja a magyar étkezési kultúra színvonalának emelése, a táplálkozási szokások változtatása, a magyar gasztronómia hagyományainak életben tartása, a magyar konyha elismertségének növelése belföldön és külföldön egyaránt.

 

Az Egyesület célja továbbá, hogy összefogja a gasztronómia területén tevékenykedő szakembereket, biztosítson számukra egy olyan megjelenési fórumot, melynek segítségével a szakma irányvonala a népi, nemzeti szokások figyelembe vételével az egészséges táplálkozás céljainak szem előtt tartásával az európai követelményeknek és az európai konyha szokásainak figyelembe vétele mellett megőrzi a magyar gasztronómiai sajátosságokat, ugyanakkor biztosítja tagjai és az Egyesület köré csoportosuló idős, illetőleg fiatal szakemberek számára a szakmai támogatás, képzés és fejlesztés mellett olyan szociálistámogatás és háttér biztosítását, melyek más egyéb csatornából és forrásból nem biztosíthatók (ösztöndíjak, szociális támogatás). Az Egyesület kísérletet tesz a gasztronómiáért tenni akaró, és ezen a területen jeles eredményt elért személyek és munkájuk emlékének megőrzéséért és az utókor számára mindezen ismeretek elérhetőségét kívánja biztosítani.

 

Ennek érdekében az Egyesület:

 

‒          kiállításokat, szakmai versenyeket szervez,

‒          tanfolyamokat, továbbképzéseket tart,

‒          gyűjti, rendszerezi és közreadja a magyarországi régiók klasszikus népi ételreceptjeit,

‒          segíti a hazánkat külföldi szakmai rendezvényeken képviselő fiatal szakemberek felkészülését,

‒          fórumot biztosít gasztronómiai kérdések megvitatásához,

‒          véleményt alkot, állást foglal szakmai kérdésekben,

‒          segíti a szakképzést, ösztöndíjat egyéb anyagi jellegű támogatási nyújt,

‒          idős, rászorult tagjai részére szociális támogatást biztosít.

 

Az Egyesület a céljainak megvalósítása érdekében a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről (TEÁOR ’08) szóló jogszabály szerint az alábbi tevékenységeket végzi:

                                                         

a) 94.99 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

b) 93.29 Máshova nem sorolt szórakoztatás, szabadidős tevékenység

c) 58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

d) 58.19 Egyéb kiadói tevékenység

e) 79.12 Utazásszervezés

f) 82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

g) 85.59 M.n.s. egyéb oktatás

h) 85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység

i) 70.22 – Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

 

 

III.

Az Egyesület tagsága

 

6. Az Egyesület tagsága rendes tagokból, tiszteletbeli tagokból és pártoló tagokból áll.

 

6.1. A rendes tagságon túlmenően alapító tag az, aki a társaság alapításában részt vett és aláírta az alapító közgyűlés jegyzőkönyvét. Az Egyesület Alapítói:

 

Both Zsolt (an: Gönczöl Anna)

2113 Erdőkertes, Fő út 53.

 

Mózes Péter (an: Várkonyi Erzsébet) 1

215 Budapest, Ady Endre u. 195.

 

Nemeskövi Dénes (an: Mészáros Ilona)

1126 Budapest, Márvány u. 26.

 

Pálvölgyi István (an: Andrássy Cecilia)

2081 Pikiscsaba, Levente u. 17.

 

Sándor Dénes (an: Goricsán Katalin)

1116 Budapest, Sáfrány u. 40.

 

Varga István (an: Sándor Erzsébet)

1092 Budapest, Kinizsi u. 22.

 

Vonberg Frigyes (an: Varga Mária)

2000 Szentendre, Szűcs József u. 46.

 

Boros László (an: Csuri Ilona)

4032 Debrecen, Tarján u. 16.

 

Pető István (an: Horváth Ilona)

9025 Győr, Kossuth L. u. 20.

 

Niszkács Miklós (an: Ehrtal Tamara)

1085 Budapest, József krt. 36.

 

Ments András (an: Adorján Julianna)

2040 Budaörs, Ibolya u. 46.

 

Kovács Ferenc (an: Kiss Etel)

1133 Budapest, Pannónia u. 91.

 

Révész József (an: Schwarz Róza)

2335 Taksony, Andrássy u. 10.

 

Buday Péter (an: Znaminka Anna)

1014 Budapest, úri u. 18.

 

6.2. Az Egyesület rendes tagja lehet minden, vendéglátó ipari szakírányú végzettséggel rendelkező és a vendéglátásban aktívan tevékenykedő természetes személy magyar állampolgár, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, aki konyhafőnökként, vagy hosszabb ideje ennek megfelelő munkakörben fejti ki tevékenységét, illetőleg aki tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul az Egyesület céljainak eléréséhez és az Egyesület céljaival, tevékenységével egyetért, azt elfogadja. Jogi személyek pártoló tagok lehetnek. Amennyiben az Egyesületbe rendes tagként belépni kívánó személy a jelen pontban foglalt kritériumokat nem teljesíti, a felvételéről a Közgyűlés legalább kétharmados szavazattöbbséggel meghozott határozattal dönthet.

 

6.3. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki ilyen minőségben lép be az Egyesületbe és azt támogatja. A jogi személy pártoló tag kapcsolatát a pártoló tag és az Egyesület írásbeli megállapodásban rögzíti. Pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlésen, javaslattételi joga nincs, szavazattal nem rendelkezik, magánszemély pártoló tag a rendes tagságtól eltérő mértékű tagdíjat fizet, amelynek összegét a Közgyűlés állapítja meg. Pártoló tag az Egyesület tisztségviselőjévé nem választható.

6.4. Az Egyesület nyilvántartásba vételét követően az Egyesületbe belépni kívánó személy írásos belépési kérelmet terjeszt elő az Egyesület Elnökségéhez, amelyben a belépési szándékán kívül nyilatkozni köteles arról, hogy az Egyesület céljaival egyetért, azok megvalósítása érdekében kíván az Egyesületbe belépni, továbbá hogy az Egyesület Alapszabályának és egyéb határozatainak rendelkezéseit ismeri és azokat magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint hogy felvétele esetére kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére. A belépési kérelemről az Egyesület Közgyűlése nyilvános szavazással, egyszerű többséggel megohzott határozatával dönt. Az Egyesület Elnöksége a tagjairól nyilvántartást vezet.

6.5. Amennyiben az Egyesület tagja a belépési nyilatkozata aláírásával egyidejűleg – illetve a tagsági viszonya fennállása alatt bármikor – elektronikus levelezési címet is megadott az Egyesület számára, köteles az Elnökséget értesíteni az elektronikus levelezési címének változásáról. Az ennek elmaradásából eredő következményekért a tag felel.

6.6. Az Egyesület tagjai, a tagdíj megfizetésén túl, az Egyesület tartozásaiért a saját vagyonukkal nem felelnek.

6.7. Az Egyesület tagjai vagy örökösei a tagok által az Egyesület részére teljesített vagyoni hozzájárulást (tagdíj, pénzben vagy természetben az Egyesületnek juttatott adomány, stb.) sem a tagsági viszonyuk fennállása alatt, sem annak megszűnését követően nem követelhetik vissza.

6.8. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

6.9. A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozat­tal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

6.10. Amennyiben a természetes személy tagot a tagsági viszonya fennállása alatt a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltják, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése határoz.

6.11. A tagnak jogszabályt, az Egyesület Alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés ‑ bármely társasági tag vagy szerv kezdeményezésére ‑ a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Ilyen magatartásnak minősül a tag részéről különösen a tagdíj megfizetésnek az esedékességtől számított harminc napot meghaladó elmulasztása.

6.12. A kizárási eljárás megindításra bármely tag, illetőleg az Elnökség az eljárás indokául szolgáló magatartásról való tudomásszerzést követő 30 napon belül jogosult. Nincs helye kizárási eljárás megindításának, ha az azt megalapozó magatartás tanúsítása óta több mint egy év eltelt, kivéve a jogszabálysértés esetét.

6.13. A kizárási eljárás megindításáról az Elnökség az érintett tagot térvevényes ajánlott levélben megküldött értesítővel, írásban tájékoztatja. Az értesítőnek tartalmaznia kell a kizárási eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás rövid ismertetését, a Közgyűlés kizárást tárgyaló ülésének helyét és idejét, arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a kizárással érintett tag távolléte a Közgyűlés megtartását nem akadályozza, valamint hogy a Közgyűlésen személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró képviselője útján vehet részt és jogi képviselő közreműködését igénybe veheti.

6.14. A Közgyűlés a kizárási eljárást kezdeményező tag vagy társasági szerv, ezután a kizárással érintett tag meghallgatását követően határoz a kizárás tárgyában, az érintett tag a határozat meghozatala során nem szavazhat. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal, a határozat meghozatalát követő öt napon belül tértivevényes ajánlott levélben megküldött értesítéssel az Egyesület Elnöksége közölni köteles. A kizárást elrendelő határozat az írásbeli közlés kézhezvételének napján válik hatályossá. A Polgári perrendtartásról szóló törvényben szabályozott kézbesítési vélelem a kizáró határozat kézbesítésére is érvényes. A kizárást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a kizárt tag a kizárását kimondó közgyűlési határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja

6.15. Az Egyesület Közgyűlése tiszteletbeli tag címet adományozhat bármely természetes személynek, aki a rendes tagság kritériumainak megfelel. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem köteles fizetni, az Egyesület tisztségeire nem választható, a Közgyűlésen a rendes tagokkal megegyező jogokkal vehet részt, az Egyesület által a rendes tagok részére biztosított szolgáltatásokra jogosult.

 

6.16. Az Egyesület Közgyűlése tiszteletbeli elnöki címet adományozhat bármely természetes személynek, aki a rendes tagság kritériumainak megfelel. A tiszteletbeli elnök tagdíjat nem köteles fizetni, az Egyesület Elnökségének ülésein tanácskozási joggal vehet részt, a Közgyűlésen a rendes tagokkal megegyező jogokkal vehet részt, az Egyesület által a rendes tagok részére biztosított szolgáltatásokra jogosult.

 

7. Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

 

7.1. A rendes tagsággal rendelkező tag jogosult:

a) részt venni az Egyesület tevékenységében, rendezvényein;

b) az Elnökség részére bármikor észrevételeket, javaslatokat tenni, véleményt nyilvá­ní­tani az Egyesület működésével kapcsolatban, de javaslatot tenni a közgyűlési meghívó napirendjének kiegészítésre legkésőbb a meghirdetett közgyűlés kitűzött időpontja előtt öt nappal jogosult;

c) amennyiben a Közgyűlés időpontjáig a tagdíjat befizette, szavazati joggal részt venni az Egyesület Közgyűlésén, azon javaslatokat és indítványokat tenni, kérdésekkel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulni az Elnökséghez és a Közgyűlés­hez és részt venni a közgyűlési határozatok meghozatalában;

d) egyesületi tisztségre jelöltetni magát;

e) az Egyesület Elnökségétől felvilágosítást kérni az Egyesület ügyeiről, amelyre az érintett szerv legkésőbb 30 napon belül köteles válaszolni;

f) betekinteni az Egyesület nyilvántartásaiba és irataiba, azokról a saját kölktségére másolatot kérni;

g) a tagok több mint egyharmada írásban, az ok és a cél megjelölésével kezdeményezni a rendkívüli Közgyűlés vagy elnökségi ülés összehívását;

h) az Egyesület által nyújtott térítésköteles, térítésmentes vagy kedvezményes szolgálta­tást igénybe venni;

i) az Egyesület  bármely szervének törvénysértő határozatát ‑ a tudomására jutástól számított 30 napon belül ‑ bíróság előtt megtámadni.

 

7.2. A rendes tagsággal rendelkező tag köteles:

a) a tagdíjat megfizetni;

b) az Egyesület céljainak megvalósulását és tevékenységét támogatni, ennek érdekében az Egyesület munkájában részt venni;

c) az alapszabály és az Egyesület szerveinek határozatait betartani;

d) az Egyesület céljainak megvalósításához és feladatainak ellátásához szüksé­ges – üzleti titkot nem sértő – információkat az Egyesület rendelkezésére bocsátani;

e) az Egyesület céljainak elérését és feladatainak megvalósítását veszélyeztető magatartástól tartózkodni;

f) az Egyesület más tagjával és szerveivel együttműködni;

g) az Egyesület éves Közgyűléseinek legalább egy ülésén személyesen vagy meghatalmazottja útján részt venni.

 

7.3. Az Egyesület jelképéről készült logót minden rendes és tiszteletbeli tag az Egyesület vezetésétől szerezheti be, amit aztán jogosult felvarratni a ruhájára. Az egyesületi logó viselésére a rendes és tisztletbeli tag kizárólag az egyesületi tagsági jogviszonyának fennállása ideje alatt jogosult. Jogi személy pártoló tag azzal a feltétellel jogosult a saját felületein a logót feltüntenti, hogy arra az Egyesület elnökségétől írásban engedélyt kapott, az engedélyben meghatározott időtartamig, és hogy a logó közvetlen közelében a pártoló jogi személy tag feltünteti, hogy az Egyesület pártoló tagja. Az egyesületi jelkép logo formájában való használatára a Közgyűlés a jelen lévő szavazásra jogosult tagok legalább 2/3-os igenlő szavazatval meghozott határozattal más személyek részére is engedélyt adhat.

 

8. A tiszteletbeli tag és pártoló tag cím megszűnik a tag:

‒          halálával,

‒          lemondásával,

‒          érdemtelenségének a Közgyűlés általi kimondásával járó kizárással.

 

9. Az Egyesületi tagság megszűnik:

‒          a tag halálával,

‒          az Egyesület megszűnése esetén,

‒          a kilépés írásbeli bejelentésével,

–           a tagsági jogviszony felmondásával,

‒          kizárással.

 

A tag kilépési szándékát az Elnökséghez köteles bejelenteni. A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, amikor az Elnökség a bejelentést tudomásul vette és a tagot a nyilvántartásból törölte.

 

10. A Közgyűlés döntése alapján történő kizárás:

Az Elnökség javaslata alapján tagot csak a Közgyűlés zárhatja ki. A Közgyűlés határozatával kizárhatja az Egyesületből azt a tagot, aki a tagdíjat írásbeli felszólítás ellenére " a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül " nem fizeti meg, vagy tevékenységével, magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, az Egyesület jó hírnevét csorbítja.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés " bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére " a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 

 

IV.

Az Egyesület szervezete

 

11. Az Egyesült szervei:

‒          Közgyűlés

‒          Elnökség

 

12. A Közgyűlés

A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlés a tagok összességéből áll és az Egyesületet érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik. Az évi rendes Közgyűlést a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megtartani.

 

A Közgyűlés üléseit az Elnökség készíti elő, és az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnök által az Elnökség tagjai közül kijelölt személy vezeti le.

Az Egyesület Alakuló Közgyűlést tart, amely elfogadja az Alapszabályt, megválasztja az Egyesület tisztségviselőit

Az Alapszabály elfogadása nyílt szavazással, az alapítók egyhangú határozatával történik.

 

12.1. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést az Elnökség székhelyétől eltérő helyre is össze lehet hívni. A Közgyűlés összehívását az Egyesület Elnöke rendeli el, a közgyűlési meghívókban szereplő napirendet az Elnökség állítja össze, az írásbeli meghívók kézbesítéséről az Elnökség gondoskodik.

12.2. A rendkívüli közgyűlést össze kell hívni:

a) az Elnökség erre irányuló döntése esetén;

b) ha azt a tagok legalább egyharmada a cél és az ok megjelölésével azt kezde­mé­nye­zi;

c) ha az Egyesületnél felügyelő szerv működik, a felügyelő szerv kezdeményezésére;

d) ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

e) ha az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

f) ha az Egyesület célja veszélybe kerül;

g) ha azt a bíróság elrendeli.

Az így összehívott rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszünte­té­séről dönteni.

12.3. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés ülésének helyszínét és idejét, napirendi pontjait, valamint a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés megtartásának helyét és idejét. A tagnyilvántartásban szereplő tagoknak postai úton, vagy amennyiben a belépési nyilatkozaton az elektronikus levelezési címüket megadták, elektronikus úton, automatikus kézbesítési jelentést vagy olvasási visszaigazolást kérve kell a meghívót küldeni legalább tizenöt nappal a Közgyűlés időpontja előtt, amelyben a tagokat tájékoztatni kell távolmaradásuk következményeiről, – arról, hogy a megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz.

12.4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szava­zásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. Ha a Közgyűlés határozatképtelen, az Elnök a megismételt Közgyűlést az eredeti helyszínre és ugyanarra a napra 30 perc múlva is összehívhatja, azonos napirendi pontokkal. Ha a megismételt Közgyűlés megtartására, az eredeti Közgyűlés napjától eltérő későbbi napon kerül sor, a megismételt Közgyűlésre új meghívót kell küldeni az eredeti közgyűlési meghívóra vonatkozó tájékoztatási szabályok betartásával.

12.5. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok 10%-a és az Egyesület szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészíté­sét kérhetik írásban, a kiegészítés indokolásával. A kiegészítés tárgyában az összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha nem dönt róla, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, a napirendi pont kiegészítést a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönti el.

12.6. Ha a Közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, akkor azt csak abban az esetben lehet megtartani, ha azon valamennyi tag jelen, van és az ülés megtartásához egyhangúlag hozzájárult.

12.7. A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

12.8. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képvise­lő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat megho­zatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

12.9. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden lévő pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, erre a tényre az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell.

12.10. Az Egyesület közgyűlései nyilvánosak. A nyilvánosságot a Közgyűlés kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben, egyszerű többséggel hozott határozattal korlátozhatja vagy zárhatja ki.

 

13. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

‒          az Alapszabály elfogadása, módosítása,

‒          az Egyesület Elnöksége, valamint az Elnökének és Titkárának megválasztása, visszahívása,

‒          az Elnökség üléseinek elektronikus kapcsolattartási formában történő lebonyolításának szabályairól szóló szabályzat megalkotása, módosítása,

‒          az Egyesület évi költségvetésének megállapítása,

‒          az ügyintéző, képviselő szerv, illetve személy éves beszámolójának megtárgyalása és elfogadása,

‒          a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntés),

‒          az Egyesület feloszlásának, más társadalmi szervvel való egyesülésének kimondása,

‒          az Egyesület tevékenységének értékelése, pályázati és egyéb díjak alapítása, odaítélésének jóváhagyása,

‒          a vezetőség javaslata alapján döntés a vagyon hozadékok felosztásáról,

‒          tiszteletbeli tag és pártoló tag cím adományozása, megvonása,

‒          a tag kizárásának kimondása.

 

14. Szavazati jog a Közgyűlésen

A Közgyűlésen szavazati joggal a tagok és tiszteletbeli tagok rendelkeznek. Minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik, másnak a szavazat át nem ruházható, a szavazásra jogosult csak személyesen szavazhat.

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a plusz egy fő jelen vanAz ismételten összehívott Közgyűlés, az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

Megismételt Közgyűlés esetén azt úgy kell összehívni, hogy az Egyesület tagsága számára biztosítani kell a megismételt Közgyűlésen történő részvétel lehetőségét.

 

15. A Közgyűlés határozathozatala

 

 

15.1. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazás útján, a minősített szótöbbséget igénylő kérdések kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van, Szavazategyenlőség esetén a szavazás eredménytelen, és legkorábban a soron következő – rendes vagy rendkívüli – közgyűlésen hozható határozat a kérdésben. A közgyűlésnek joga van határozni arról, hogy titkos szavazás történjen, ha ezt a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele indítványozza. A határozatokat a közgyűlés napján kell kihirdetettnek tekinteni.

 

15.2. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján ,

 

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy az Egyesülettel történő ügyletkötésben egyéb módon érdekelt;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kap­csolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület részéről a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

15.3. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalá­nál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

15.4. A jelenlévő tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

 

a) az alapszabály módosításához,

b) a tag kizárásához,

c) mindazon kérdések eldöntéséhez, amelyekre nézve a közgyűlés 3/4-es többségi szavazati arányt ír elő.

 

15.5. A szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

 

a) az Egyesület céljának módosításához,

b) más, egyesülési jog alapján álló szervezethez való csatlakozáshoz,

c) az Egyesület megszüntetéséhez,

15.6. A Közgyűlés jogosult a rendes tagok és a pártoló tagok tagdíját eltérő mértékben megállapítani.

 

15.7. A Közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ilyen határozathozatalt az Elnökség kezdeményezi a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével. A határozattervezetben fel kell tüntetni a szavazatok leadására nyitva álló határidőt naptári napokban megjelölve.

 

15.8. A tagnyilvántartásban szereplő tagoknak postai úton, vagy amennyiben a belépési nyilatkozaton az elektronikus levelezési címüket megadták, elektronikus úton, automatikus kézbesítési jelentést vagy olvasási visszaigazolást kérve kell a határozattervezetet megküldeni legalább tizenöt nappal a szavazatok megküldésére nyitva álló határidő utolsó napja előtt.

 

15.9. A tagok számára a határozattervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére. A postai úton kézbesített határozattervezetekre postai úton, az elektronikus levélben kézbesített határozattervezetekre elektronikus levében lehet érvényesen szavazatot leadni. A szavazatok megküldésére nyitva álló határidő utolsó napján postára adott, illetőleg elektronikus levélben elküldött szavazatokat érvényesen leadott szavazatnak kell tekinteni.

 

15.10. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a jelen Alapszabálynak a határozatké­pességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati joggal rendelkező tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

 

15.11. A határozattervezet kézbesítését követően, a szavazatok megküldésére nyitva álló határidő utolsó napját megelőző 8. napig a tagok legalább 10%-a írásban indítvá­nyozhatja a Közgyűlés ülésének megtartását a határozattervezet megtárgyalására, ebben az esetben a Közgyűlés ülését az Elnök köteles összehívni.

 

15.12. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül ‑ ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül ‑ az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közzé teszi az Egyesület honlapján. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

 

15.13. Írásbeli szavazással nem lehet határozni az Egyesület jjogutód nélküli megszűnése, az Egyesület átalakulása (beolvadása, egyesülése és szétválása) tárgyában, valamint az Egyesület ingatlanvagyonát érintő kérdésekben.

 

15.14. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit és magánszemélyeket.

 

16. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlés megnyitása után a tagok jegyzőkönyvvezetőt és kettő jegyzőkönyv hitelesítőt, valamint kettő szavazatszámláló tagot választanak; a jegyzőkönyv vezetését a levezető elnök is elláthatja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.

 

Az Elnök a Közgyűlés határozatairól nyilvántartást vezet, melynek tartalmaznia kell a határozatok tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát, valamint a szavazati arányokat.

 

A Közgyűlés határozatait az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza a tagok számára.

 

17. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, s a Közgyűlésen végig jelen lévő két egyesületi tag hitelesíti. A jegyzőkönyvvezetőt az elnök javaslatára a közgyűlés választja meg a Közgyűlés megkezdésekor.

 

18. Az Egyesület Közgyűlései nyilvánosak. A nyilvánosságot a Közgyűlés " indokolt esetben, különösen személyiségi jogvédelem, üzleti titkok esetén " egyszerű többséggel meghozott határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.

 

19. A Közgyűlés az általa választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha azt a tagok egyharmada, vagy az Elnökség javasolja és a Közgyűlés ezt egyszerű többséggel megszavazza.

 

20. Az Elnökség

Az Egyesület operatív irányító szerve az Elnökség. Az Egyesület tevékenységét két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja.

Az Elnökség tagjai

Szavazati joggal:

  1. az Egyesület elnöke, aki egyben az Elnökség elnöke,
  2. a három Alelnök,
  3. a Titkár
  4. a Titkárhelyettes

Tanácskozási joggal:

  1. Szekcióvezetők, meghívás alalpján

 

Az Elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés a saját hatáskörébe vont, így különösen:

 

a) az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntések meghozatala, gazdál­kodás az Egyesület vagyonával,

b) előkészíti a Közgyűlést és annak napirendi anyagát, majd összehívja az Elnök útján,

c) összeállítja az éves beszámolót, a következő évi munkatervet és azokat a Közgyűlés elé terjeszti,

d) az Elnök éves beszámolójának elfogadása és a Közgyűlés elé terjesztése,

e) előkészíti a következő évi költségvetési tervet és azt a Közgyűlés elé terjeszti

f) dönt a tagfelvételi, illetve a tagsági jogviszony megszüntetése iránti előterjesztések ügyeiben,

g) az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás, etikai vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése,

h) ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket a folyamatos működés megkíván,

i) végrehajtja a Közgyűlés határozatait,

j) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, megállapodásokat köt bel- és külföldi szervezetekkel,

k) biztosítja az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételeket.

l) előkészíti az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakítását és a tisztségviselők megválasztatását,

m) elhatározza a Közgyűlés összehívását, összeállítja a Közgyűlés napirendjét,

n) részt vesz a Közgyűlésen és válaszol az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

o) nyilvántartja a tagságot,

p) az Egyesület határozatait, szervezeti okiratait és egyéb könyveit vezeti és megőrzi;

q) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállását mindenkor vizsgálja és annak bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedéseket megteszi.

 

20.1. Az Elnökség köteles a Közgyűlés összehívását elhatározni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ekként összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körül­mény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület  megszüntetéséről dönteni.

 

21. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

 

‒          Előterjesztés a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos ügyekben, így különösen a kilépési nyilatkozatok tudomásul vétele, illetve előterjesztés a Közgyűlés részére tag kizárása ügyében.

‒          Az Egyesület éves beszámolójának elkészítése, előterjesztés az Egyesület költségvetésére.

‒          Az Egyesület szakmai, közcélú tevékenységének meghatározása, irányítása.

‒          A Közgyűlés összehívása.

‒          A rendkívüli Közgyűlés összehívása, ha azt a tagok 10 %-a kezdeményezi az ok és cél megjelölésével az Elnökségnél.

‒          Ha bíróság rendeli el, köteles az Elnökség a Közgyűlést összehívni.

‒          Az elnökség gondoskodik a jogszabályok által előírt nyilvántartások és szabályzatok megállapításáról, folyamatos vezetéséről.

 

22. Az Elnökség az általa meghatározott ügyrend szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Elnökség ülései nyilvánosak, az arról készült dokumentációba a tagok az Egyesület székhelyén betekinthetnek, arról másolatot készíthetnek. A hozott határozatokról az érintett tagokat, szervezeteket és személyeket 15 napon belül írásban értesíteni kell.

 

Az értesítés megfelelő módja az is, ha a tag által megadott e-mail címen keresztül, elektronikus formában történik meg az értesítés.

 

23. Az Elnökség üléseit az Elnök, vagy az Elnökség legalább két tagja hívja össze. Elnökségi ülés összehívásáról a napirendi pontok feltüntetésével névre szóló meghívóval kell a tagokat 8 nappal korábban értesíteni. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze, a meghívót postai úton vagy elektronikus levelezési címükre automatikus kézbesítési jelentést vagy olvasási visszaigazolást kérve, illetőleg telefaxon kell megküldeni. Az Elnökség ülésének összehívása akkor szabály­szerű, ha az Elnökség tagjai legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez veszik a meghívót, ennek hiányában elnökségi ülés akkor tartható meg, ha azon minden tag jelen van, és nem tiltakozik az ülés megtartása ellen. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

 

24. Az Elnökség az elnökségi tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

Attól az időponttól kezdve, hogy Egyesület Közgyűlése az Elnökség üléseinek elektronikus kapcsolattartási formában történő lebonyolításának szabályairól szóló szabályzatot megalkotta és elfogadta, az elnökség ülései megtartásának megfelelő módja az olyan elektronikus kapcsolattartási formában történő lebonyolítás, mely során valamennyi résztvevő egyszerre hallja az elhangzottakat, s arra úgy tud szóban reagálni, hogy az a többi résztvevőhöz változtatás nélkül azonnal eljut (pl.: konferencia beszélgetés, ). Ezt a megoldási módot nem lehet azonban alkalmazni, ha az Elnökség tagjainak legalább 30%-a előzetesen az Elnöknél írásban az elektronikus kapcsolaton keresztüli lebonyolítás ellen tiltakozott.

 

Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést legkorábban ugyanarra a napra, az eredeti időponthoz képest egy órával későbbre ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a jelenlévő elnökségi tagok számára tekintet nélkül határozatképes.

 

Az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ (1) 1. és 2. pont) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

c) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy az Egyesülettel történő ügyletkötésben egyéb módon érdekelt;

d) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

e) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

f) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kap­csolatban áll; vagy

g) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

25. Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlő­ség esetén a szavazás eredménytelen és legkorábban a soron következő – rendes vagy rendkívüli – elnökségi ülésen hozható határozat a kérdésben.

 

26. Az Elnökség határozatait az Elnök bejegyzi a határozatokról vezetett nyilvántartásba. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a határozat tartamát, meghozatalának időpontját és hatályát, valamint a szavazati arányokat.

 

27. Az Elnökségben betöltött tisztségviselés megszűnik:

 

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) az elnökségi tag halálával;

f) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) az elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet­keztével.

 

27.1. Az Egyesület tagjainak legalább egyharmadának kezdeményezésére a Közgyűlés az elnökségi tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

 

27.2. Az elnökségi tag a megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik elnökségi tagjához vagy a Közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

27.3. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után az elnökségi taggal szemben e minő­ségében az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt ‑ a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogvi­szonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó társasági vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 

27.4. Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Egyesület elnökségi tagjaival szemben a szer­ződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha az elnökségi tag az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

27.5. Amennyiben az Egyesület elnökségi tagja e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben az elnökségi tag az Egyesülettel egyetemlegesen felel.

 

28. Az Egyesület tagjainak 20%-a, de legalább 8 tag az egyes tevékenységi területek hatékonyabb képviselete, a tevékenységek összefogása érdekében szekciót hozhat létre.

A szekció nem önálló jogi személy.

A szekció a tevékenységére utaló nevet választ.

 

29. A szekció létrehozását a létrehozó tagok nyilatkozatával együtt a Közgyűlés elé kell tárni tudomásulvétel végett.

A szekciókba tartozó tagokról a Titkár nyilvántartást vezet. Egy tag legfeljebb négy szekció tagja lehet egyszerre.

A szekció élén vezető áll, akit a szekció tagjai választanak, s aki " a Közgyűlés általi tudomásulvételt követően " tanácskozási joggal meghívott tagja az Elnökségnek is.

 

30. A Közgyűlés megállapítja az alábbi elnevezésű szekciók létrejöttét:

‒          Szakmai Tanácsadó testület,

‒          Közétkeztetés,

‒          Grill szekció.

 

31. A szekció megszűnik, ha:

‒          tagjai száma hat hónapon keresztül a minimálisan meghatározott létszám alá csökken,

‒          ha a szekció valamennyi tagjának nyilatkozatával ezt a Közgyűlés előtt kéri,

‒          az Egyesület megszűnése esetén,

‒          ha a Közgyűlés egyszerű többséggel határozatában kimondja, hogy a szekció tevékenysége ellentétes az Egyesület tevékenységével, vagy azt más módon veszélyezteti.

 

V.

Az Egyesület tisztségviselői

 

32. Az Egyesület elnöke

 

Az Egyesület első elnökét az alakuló közgyűlés, a további elnököket a közgyűlés választja. Az elnök megbízatása az alakuló Közgyűléstől számítottan 4 éves időtartamra szól.

 

33. Az elnök megbízatása megszűnik:

‒          halálával,

‒          lemondásával,

‒          visszahívásával

–  cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

  • vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet­keztével.

 

 

33. Az Elnök feladatai, hatásköre:

 

‒          az Egyesület elnöke képviseli az Egyesületet a bíróságok, hatóságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben,

‒          irányítja az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását, előkészíti az Egyesület szerveinek üléseit, határozatait,

‒          gondoskodik az Egyesület jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelő működéséről.

             vezeti és szervezi az elnökség munkáját, összehívja és vezeti az elnökség üléseit,

–           az elnökség határozata alapján összehívja a közgyűlést, előkészíti az elnökségi üléseket, ahol elnököl,

–           a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végre­hajtását irányítja és ellenőrzi,

–           munkáltatói jogkört gyakorol a Társaság munkavállalói felett a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,

–           kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel,

–           közli az érintettekkel – az Alapszabályban meghatározott módon – a közgyű­lés és az elnökség határozatait,

–           intézkedik és dönt a közgyűlés vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben,

–           előre látható tartós akadályoztatása esetén hatáskörét a kijelölt Alelnökre átruházhatja.

 

34. Az Egyesület titkára:

 

Az Egyesület első titkárát az alakuló Közgyűlés, a további titkárait a Közgyűlés választja. A titkár megbízatása az Közgyűléstől számított 4 éves időtartamra szól.

 

35. A titkár megbízatása megszűnik:

‒          halálával,

‒          lemondásával,

  • cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • vele szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet­keztével.

‒          visszahívásával.

 

36. A Titkár feladatai, hatásköre:

 

‒          az Egyesület titkára képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben, azzal, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre az elnökség egy másik tagjával együttesen jogosult, gondoskodik az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról,

‒          irányítja az Egyesület adminisztratív tevékenységét, közreműködik az Egyesület testületi szervei üléseinek, határozatainak előkészítésében, gondoskodik a határozatoknak az érintettek részére történő kézbesítéséről és nyilvánosságra hozataláról, az Egyesület valamennyi döntéshozó szervének határozatait a titkár köteles kézbesíteni, vagy nyilvánosságra hozni,

‒          ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak más szervek tisztségviselő hatáskörébe.

 

37. Az Egyesület képviselete

Az Egyesületet az elnök és a titkár önállóan, valamint az alelnökök az elnök megbízása alapján képviseli.

Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott név alá az elnök, vagy a titkár önállóan a nevét írja.

 

38. Összeférhetetlenségi szabályok

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján:

‒          kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

‒          bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

39. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatása.

 

VI.

Az Egyesület gazdálkodása

 

40. Az Egyesület bevételei:

 

‒          A tagok által befizetett tagdíj. Az alapítók egyszeri 10.000,- Ft összegű tagdíjat fizetnek be az alapítás évében, ezt követően valamennyi belépő tag köteles amennyiben az év június 30-ig a tagok sorába bejegyzik 10.000.- Ft, amennyiben a tagok sorába az év június 30-át követően jegyzik be 5000.- Ft tagdíjat a belépéskor befizetni, majd a továbbiak során tagok az éves tagdíj mértékét a belépést, illetőleg alapítást követő évtől kezdődően évi 10.000,- Ft-ban (nyugdíjasoknak 2.000,- Ft-ban) jelölik meg.

A tagdíjat a közgyűlés jogosult módosítani.

‒          Az Egyesület részére nyújtott támogatások, felajánlások.

‒          Az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységének bevételei.

‒          A pártolói tagdíjak, s általuk nyújtott támogatás.

  • adományok, Pályázatok, stb

 

41. Az Egyesület gazdálkodása

 

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Egyesület céljainak megvalósítására fordítja. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabá­lyok alapján végzi. Az Egyesület a saját vagyonával való gazdálkodása körében, a polgári jogügyletek során kötött szerződések kapcsán gazdálkodó szervezetnek minősül.

 

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sé­relmével, és csak az egyesület Elnökségének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásba beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az Egyesület adományok gyűjtését a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi.

 

42. Az Egyesület felelőssége

 

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tag felelőssége az Egyesülettel szemben a tagdíj befizetésére terjed ki, ezt meghaladóan a tag az Egyesület kötelezettségeiért a saját vagyonával nem felel. Az Egyesület megszűnése esetén a vagyonát hasonló célú szervezet részére kell felajánlani.

 

VII.

Az Egyesület megszűnése

 

43. Az Egyesület megszűnik, ha:

‒          feloszlását a közgyűlés kimondja,

‒          más Egyesülettel való egyesülését a közgyűlés elhatározza,

–           ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehe­tetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,

–           ha tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt,

‒          az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

 

43.1 Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet vagy egyesületekre válhat szét.

 

43.2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött civil szervezetnek kell átadni.

 

43.3. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

 

43.4. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határoza­tában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a Társaság törlésével száll át az új jogosultra.

 

 

VIII.

Záró rendelkezések

 

44. Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre, éri el jogi személyiségét.

 

45. Az Egyesület tevékenysége nyilvános, arról az Egyesület szervei és tisztségviselői kötelesek az érdeklődőknek felvilágosítást adni, illetve az Egyesület nyilvános irataiba (így különösen Alapszabály, közgyűlési határozatok, számviteli törvény szerinti beszámoló) betekintést engedni.

 

A felvilágosítás kérési és betekintési jog gyakorlására az Egyesület székhelyén, az Elnök által meghatározott ügyfélfogadás időben van lehetőség.

 

45.1. Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok és az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

 

45.2. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

 

45.3. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

 

45.4. Ha a határozatot az Egyesület elnökségi tagja támadja meg, és az Egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben az Egyesület perbeli képviseletére a bíróság ügygondnokot rendel ki.

 

45.5. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végre­hajtását felfüggesztheti.

 

45.6. Amennyiben az alapszabály valamelyik rendelkezése részben, vagy egészben érvénytelen, ez nem érinti az egész alapszabály érvényességét.

 

46. Felhatalmazást kap az Egyesület Elnöksége, hogy az Egyesület Szervezeti és működési szabályzatának tervezetét a Közgyűlés elé terjessze.

 

47. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetekre mindenkor vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

 

Jelen alapszabály szövegét az egyesületi tagok áttanulmányozták, közösen értelmezték az abban foglaltakat megértették és ezt követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, a 2017. március 06-án megtartott Közgyűlési határozattal elfogadták. A jelen alapszabály az Egyesület létesítésére elfogadott és több alkalommal, módosított alapszabályát váltja fel, továbbá a 2017. március 06-án hatályos szövegét tartalmazza.

 

Budapest, 2017. március 06.

 

 

 

Asztalos István

Elnök

sk.

 

Záradék és megfelelőségi nyilatkozat:

 

Alulírott Dr. Vass Krisztián ügyvéd (irodája címe: 1125 Budapest, Zalai út 6/C., Budapesti Ügyvédi Kamara lajstromszám: 17261) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§ (2) bek. értelmében igazolom, hogy az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete Alapszabályának szövege megfelel az Egyesület 2017. március 06-án megtartott Közgyűlési határozattal elfogadott, 2017. március 06-án hatályos tartalmának.

 

Az Alapszabályt készítette és ellenjegyezte:

 

Budapest, 2017. március 06.

 

Dr. Vass Krisztián

ügyvéd

sk