2017. május 11-én került megrendezésre az I.Szakmai nap és Kezünkben a jövő! című konferencia a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, melynek szervezője az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete és az Egészséges Táplálkozásért Egyesület volt.
A konferencia fővédnökségét Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, védnökséget Dr. Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár és Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár vállalta magára.
Az SZTK- 11589/2015 nyilvántartott akkreditált képzés 17 akkreditációs pontértékkel rendelkezett, melyre a vendéglátás szereplői, táplálkozási szakemberek, dietetikusok éttermi beszállítók és bio terméket előállító gazdák vettek részt.
Azt, hogy szükség van a bio alapanyagokra a közétkeztetésben, az érintettek egy jelentős része már belátta. Most az volt a feladat, hogy a biogazdák és a közétkeztetésben dolgozó szakemberek megtalálják annak a módját a gyakorlatban is. Ennek jegyében zajlott a rendezvény.
Lőrinczné Táborfi Julianna az Egészséges Táplálkozásért Egyesület elnöke, Kelemen Viktória, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere, dr. Bíró Krisztina az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) Közegészségügyi – Járványügyi – Egészségügyi Igazgatási és Védelmi Osztályának vezetője, Ifj, Hubai Imre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Dr. Pleva György a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági hivatal igazgatója, és végül Asztalos István az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke köszöntötte a megjelent körülbelül 120 fő látogatót.
Ifj. Hubai Imre mint biogazda és mint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, arra mutatott rá, hogy a közelmúltban lezajlott menzareform hogyan készítette elő a bio alapanyagok bevezetését. A Vidékfejlesztési Programban szereplő, rövid ellátási lánc alprogram támogatása szintén a biogazdálkodókat segítheti, amely a termelők közötti együttműködésen, valamint a termelő és fogyasztó közötti szoros földrajzi kapcsolaton alapul.
Dr. Bíró Krisztina hazánk lakosságának egészségi állapotáról hozott nem éppen szívderítő adatokat. Megtudhattuk, hogy a születéskor várható élettartam 5-7 évvel elmarad az uniós átlagtól és a 65 év előtt bekövetkezett halálesetek száma szintén lehangoló képet mutat. A legfőbb problémát a nem fertőző, krónikus betegségek, elsősorban a szív és érrendszeri problémák és a daganatok jelentik. Mindkét betegségcsoport kialakulása nagymértékben függ az életmódtól, így a megelőzésre érdemes hangsúlyt fektetni. A táplálkozás terén a só, a cukor és a telített zsírok fogyasztásának leszorítására kell törekedni. A Nemzeti Rákkutatási Ügynökség 12 pontos ajánlást tett közzé a megelőzéssel kapcsolatban. Nagy kár, hogy a biotermékek fogyasztása nem szerepel közöttük!
Prof. Dr. Darvas Béla DSc – c. egyetemi tanár, Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke, előadását azzal kezdte, nem létezik élelmiszer biztonság, környezetbiztonság nélkül, vagyis elszennyezett környezetben nem lehet egészséges élelmiszert előállítani. Kínát, Törökországot és Indiát nevezte meg, mint élelmiszer biztonságilag különösen veszélyes országokat. A termelésben jelenleg használt vegyi anyagok mellett nagy veszélyt jelentenek a már kivont, de egykor nagy mennyiségben használt és le nem bomló anyagok, illetve veszélyes bomlástermékeik.
Dr. habil. Lugasi Andrea – PhD Intézeti tanszékvezető, BGE mb. dékán hagyomány és megújulás az egészséges táplálkozás jegyében – a mai magyar vendéglátás kihívása címmel tartotta meg elgondolkodtató és építő előadását.
Dr. Roszík Péter röviden hivatkozott a Nemzeti Akcióterv, az Ökológiai Gazdálkodás fejlesztéséért programra, amelynek egyik célkitűzése, hogy 2020-ra a menzák legalább 30 % bionyersanyagból dolgozzanak. Ismertette a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. közétkeztetésre kidolgozott feltételrendszerét, amelynek alapelvei lényegében megegyeznek az ökológiai élelmiszer feldolgozás alapelveivel. Külön hangsúlyt fektet a szabályzás arra, hogy az étlapon mit hogyan lehet jelölni. Az ételfajta megnevezésében csak akkor jelenhet meg az öko/bio szó, ha valamennyi előírásnak megfelelt, de lehetőség van arra, hogy az alapanyagok felsorolásában nevesítve szerepeljenek az ökológiai gazdálkodásból származó összetevők.
Roszík Péter előadásából megtudhattuk, hogy a fejenként biotermékre fordított éves összeget a nemzetek szerinti összehasonlításban Svájc vezeti 210 euro/év/fővel, míg a becsült magyar érték ennek 2-3%-a, annak ellenére, hogy hazánk biotermék előállításának adottságai igazán kiválóak.
Czeller Gábor, majd Obreczán László a Biokultúra Szövetség képviseletében indította a tanácskozást. Visszaemlékeztek arra, hogy a biomenza gondolata már legalább másfél évtizede megfogalmazódott, de akkor a helyzet még nem volt rá érett. Most számos lehetőség adott ahhoz, hogy a bioélelmiszer itt is megjelenjen, ám ezért meg kell dolgozniuk a gazdáknak, a feldolgozóknak, az érdekképviseleti szervezeteknek egyaránt.
Lőrinczné Táborfi Julianna az Onkológiai Intézetben szerzett tapasztalatai alapján kiállt amellett, hogy a bio alapanyagok bevezetése nem könnyű, de megvalósítható, ha az étkeztető és a beszállító részéről egyaránt adott az elkötelezettség és a rugalmasság.
Kiss István a daganatos betegségek és az életmód kapcsolatát elemezve elmondta, a kór 35%-ban táplálkozási hibákra, 30%-ban dohányzásra vezethető vissza, vagyis nem kell teljesen tehetetlennek éreznünk magunkat, hiszen 65%-ban rajtunk múlik. Sok tényezős rendszerrel állunk szemben, egyes részterületeken még a tudomány is vívódik, azonban vannak egyértelmű összefüggések. A túlzott energia bevitel, vagyis az elhízás mindenképpen növeli a megbetegedések számát. Manapság a D-vitamint tartják csodaszernek, nemcsak az erős csontozat, hanem a daganat megelőzés és a keringési rendszer szempontjából is. Az élelmi rostok azáltal védenek, hogy a rákkeltő anyagokat nem engedik felszívódni, hanem kivezetik őket. A zöldség és a gyümölcs az evés sarkalatos pontja, hogy a legtöbb egészségvédő anyag a héjban és közvetlenül alatta halmozódik fel, de a növényvédő szerek maradéka is. A megoldás erre is ugyanaz: biotermék.
Czeller Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugat-európai piacokon a magyar biogazdák alulmaradhatnak az árversenyben, így fontos, aránylag kiszámítható értékesítési csatorna lehet a hazai közétkeztetés és a vendéglátás. Megítélése szerint a nagyvárosi bölcsődékben, óvodákban kell elkezdeni a bio alapanyagok bevezetését, mert a jelenlegi kínálat ezt fedi le. Szükség van ehhez a gazdák részéről beszállítói készségre és a hazai bio kínálathoz igazodó receptúrákra, amelyek hiteles költségszámításokat is tartalmaznak. A 2020-ra megvalósítandó 30%-os bio részarány igen optimista terv, de azt egyértelműen mutatja, hogy van végre kormányzati akarat!
Lőrinczné Táborfi Julianna szintén kedvezőtlen népegészségügyi adatokkal kezdte előadását. Ismertette, hogy a helyi és ökológiai előállítású alapanyagok bevezetésére jó példákat láthatunk külföldön. Olaszországban előírás, hogy egy adag étel árának legalább 47%-át az alapanyag beszerzésre kell fordítani, míg a jelenlegi hazai rendszerben nincs ilyen kitétel, vagyis a silány alapanyag által tud az étkeztető nagyobb profitra szert tenni. A finn megközelítés szintén példa értékű, mivel ott a táplálkozási kultúra része az iskolai tananyagnak és arra törekszenek, hogy a gyerekek friss, helyi és évszaknak megfelelő ételeket kapjanak, amelyek komótos elfogyasztásához egy óra áll rendelkezésükre.
Mi (t) Evők legyünk? című szakmai kerekasztal beszélgetés során a vendéglátás aktuális helyzetéről beszélgettek
- Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. – Dr. Roszik Péter elnök
- Budapesti Gazdasági Egyetem – Dr. Sándor Dénes, docens
- Magyar Éttermi Mesterek Klubja – Balogh István Ferenc elnök
- Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete – Zsolnay Gábor elnök
- ÉTREND Magyar Konyhafőnökök Egyesülete – Asztalos István elnök
A kerekasztal beszélgetés résztvevői érintették az oktatást, a munkaerő problémák valódi okát és annak lehetséges megoldását, a jogszabályok életszerűségét, az alapanyagok beszerzésének nehézségeit, valamint tettek egy összegző javaslatot, melyre a jövőbe való gondolkodást lehet alapozni.
Az előadások sorát AZ ÉTELEKTŐL BETEGSZÜNK MEG? című kerekasztal beszélgetés zárta, melynek résztvevői:
- EMMI OTFHAT Táplálkozás-egészségügyi Osztály – Schnidt Richárd osztályvezető
- Élelmezésvezetők Országos Szövetsége – Pálháziné Sármány Csilla elnök
- Magyar Biokultúra Szövetség – Czeller Gábor elnök
- Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége – Kubányi Jolán elnök
- OGyÉI, Alkalmazott Táplálkozástudományi Osztály – Nagy Barbara dietetikus, osztályvezető
- EGÉSZséges Táplálkozásért Egyesület – Lőrinczné Táborfi Julianna elnök
a közétkeztetés aktuális helyzetéről, a közbeszerzésről, alapanyagellátásról, munkaerő és szakember utánpótlásról, a Bio alapanyagok helyéről, az oktatás, képzés, továbbképzésről, a közétkeztetési rendelet tapasztalatairól és a jövőre vonatkozó javaslatukról beszélgettek.
A rendezvényen elhangzott előadások és az ott gyűjtött tapasztalatai alapján megállapítható, a betegségek 70-80%-áról kimutatható, hogy valamilyen összefüggésben vannak a táplálkozással. Ezek a betegségek pedig nemcsak az életminőséget rontják, hanem a gazdaságnak is ezermilliárdos nagyságrendű károkat okoznak. Ahhoz, hogy a bio alapanyagokat bevezessük a hazai vendéglátásba, ennek csak a jelentéktelen töredékét kellene mozgósítani az államkasszából! A szándék egyértelműen látszik, azonban a sikeres továbblépéshez szakmai viták, a termelők és a végfelhasználok szorosabb <szakmai alapú> kapcsolata és az oktatás reformja szükséges.
Mi, amit lehetett úgy gondoljuk megtettünk!
Köszönjük az ott megjelenteknek, az előadóknak a kiállítóknak és végül a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, hogy segítették a sikeresen zárult rendezvény megvalósítását!
A rendezvényen készült képek IDE KATTINTVA elérhetők!